Az oktatás és fejlesztés a jelenlegi munka jobb elvégzésének célját szolgálja. Módszerei
többfélék lehetnek, például egyéni technikák, a kiscsoportos technikák és az egész szervezetet érintő technikák. Az egyéni technikák között említhető az esettanulmányok feldolgozása, az üzleti játékok és a szerepjátékon alapuló módszerek. A kiscsoportos technikákat alkotják a távoktatásos módszerek, az önálló, irányított tanulás, a betanítás és az iskolarendszerű képzés. Az egész szervezetet érintő technikák pedig a konferenciák és a videófilmek. Ezt a folyamatot először is a szükségletek pontos felmérésével kezdik meg, majd a képzés által megvalósítandó célokat tűzik ki, a felmerülő lehetőségeket határozzák meg. Ezt követően kiválasztják a résztvevőket és a képzés módszerét. A képzést követően megtörténik az értékelés. Az elemzés eredményeként határozható meg a szervezeten belüli kritikus szakterület, a kritikus pont, a fejlesztendő terület. A képzési programok egyik fő fókusza az utódkinevelés, illetve ezen kivül a részleges feladatátvétel, a rotáció, a horizontális mozgás megvalósítása, projekt és bizottsági feladatokban részvétel, az előrehozott karriermenedzsment.
A fejlesztés egy másik formájaként említhetjük meg a karriermenedzsmentet. Ez leginkább jövőre irányul és főként a vezetőkre és szakemberekre vonatkozik. A menedzsmentfejlesztés elemei a fejlesztési igények meghatározása, a fejlesztésben résztvevők kiválasztása és a fejlesztés módszerei közötti választás. Ezután a felmért igények és az emberi erőforrások minőségének adott szintje fogja megadni a további teendőket a további fejlesztés érdekében.
A képzésnek és fejlesztésnek számos előnye van. Elősegíti a munkaköri követelményeknek
való gyorsabb megfelelést, illetve esélyt ad a munkavállalónak az eredményesebb és jobb
minőségű munkára, elősegíti a munkakörbővítést, kompetenciafejlesztő, segíti a dolgozót a
változáshoz való alkalmazkodásban, nagyobb önbizalomra tehet szert a munkavállaló,
kedvezően befolyásolhatja a fluktuáció mértékét, motivációs tényezőt jelenthez az
alkalmazottaknak, növeli a dolgozói elégedettséget és elköteleződést és vonzóbbá teheti a
vállalatot.
A tréning a képesség- és személyiségfejlesztés gyakorlati formája. Ebben a tanulási
folyamatban a résztvevők közvetlen módon sajátítják el az új ismereteket, és ezáltal be is
épülnek a viselkedési repertoárjukba. A tréningeken több gyakorlatot is felhasználnak. Ilyen
használt eszközök, a fellazító (biztonságot teremtő) gyakorlatok, elméleti tudást adó rövid
blokkok, egyéni problémafeltárás, szimulációs feladatok, szerepjátékok, elemzések,
kiértékelések, visszajelzések, önismereti feladatok, énerősítő módszerek és csoportos
megbeszélések. A tréningek célja, a resztvevők viselkedésének megfigyelése és tudatosítása, az alapvető témakör ismereteinek elsajátítása, tapasztalatok megosztása, célok kijelölése és az új viselkedési minták feldolgozása és beépítése.
Comments